Főmenü
Friss hírek
Elszámoláshoz szükséges dokumentáció
Eredmények
Változások bejelentése
Üdvözlet
Felhasználónév:

Jelszó:


Adatok megjegyzése

[ ]
Szerződő felek
Honlapok
A projekt keretében megvalósult honlapok:

BTK: http://talentum.btk.elte.hu/

TTK Fizika Doktori Iskola: http://fiztan.phd.elte.hu/index.html

Illyés Sándor Szakkollégium http://szabadegyetem2012.hu/
Esélyegyenlőség
Írjon nekünk!
A projekttel kapcsolatos kérdésével, panaszával forduljon bizalommal a projektmenedzsmenthez:
Projektmenedzsment
Powered By
e107
PHP
MySQL
III. „Közel, s Távol” Orientalisztika Konferencia
nemes, kedd 28 február 2012 - 08:32:09 // Hozzászólás kikapcsolva

Az Eötvös Collegium Orientalisztika Műhelye örömmel ajánlja minden kedves érdeklődő figyelmébe az idén immár harmadik alkalommal megrendezésre kerülő „Közel, s Távol” Orientalisztika Konferenciát.

A Műhely a rendezvényt 2009 őszén azért hívta életre, hogy az orientalisztika valamely területén elmélyült kutatómunkát végző hallgatók számára bemutatkozási lehetőséget nyújtson, s egyben alkalmat teremtsen a valódi, élő eszmecserére a leendő orientalisták között.

A konferencia időpontja: 2012. március 2-3.
Helye: Eötvös Collegium, 1118 Budapest, Ménesi út 11-13.

III. „Közel, s Távol” Orientalisztika Konferencia

Program


Március 2. Péntek

8.50 Megnyitó
9.00 DÉLELŐTTI SZEKCIÓ – SZEKCIÓVEZETŐ: DR. BIRTALAN ÁGNES
9.00 Lázár Marianna: Az ókori ázsiai bronztükrökön megjelenő népi hitvilág
9.20 Deák Borbála: A nevári buddhizmus
9.40 Béres Judit: A tibeti Geszár-eposz
10.00 Kuzder Rita: Tibeti proverbiumok fajtái
10.20 Szünet
10.30 Kápolnás Olivér: Dzsingisz kán visszatérése
10.50 Csontos Sára: A magyar ősköltészet keleti kapcsolatai
11.10 Kontsek András: A jógafilozófia szövegeinek magyar nyelvű interpretációi
11.30 Csendom Andrea: A Japánban élő koreai kisebbség identitásválsága
12.00 Ebédszünet
13.20 DÉLUTÁNI I. SZEKCIÓ – SZEKCIÓVEZETŐ: DR. HASZNOS ANDREA
13.20 Hevesi Krisztina: Mereruka vezír masztabájának mozgásábrázolásai. Az A 13-as kamra reliefjei
13.40 Takács Dániel: III. Mereszanh sírja és annak környezete
14.00 Kövi Franciska: Kopt kolostori művészet: A Vörös és Fehér kolostor
14.20 Gyöngyösi Csilla: Képi ábrázolás az iszlámban, és tilalmának teológiai háttere
14.30 Ayman Vivien: Mohamed feleségei és szerepük a próféta életében
14.50 Szünet
15.00 DÉLUTÁNI II. SZEKCIÓ – SZEKCIÓVEZETŐ: MÁTÉ ZOLTÁN
15.00 Szálkai Kinga: A politikai iszlám térnyerése Közép-Ázsiában
15.20 Lászlók Judit: Pokoli történetek – bibliai útikalauz a síron túl
15.40 Bagyinka Krisztina: Törökország új önmeghatározása
16.00 Pechnyó Péter: Albania Post-Byzantina

Március 3. Szombat

9.00 DÉLELŐTTI SZEKCIÓ – SZEKCIÓVEZETŐ: DR. SZABÓ BALÁZS
9.00 Bartók András: Fortélyok és táblajáték – Kelet-Ázsia stratégia kultúrája
9.20 Hartyándi Mátyás: Az emberi test a korai kínai bölcseletben
9.40 Ilkó Krisztina: Eskandély Máté - egy középkori magyar remete Kínában?
10.00 Hanák János: „Christovão Ferreira esete”
10.20 Szünet
10.30 Szabolcs Gergely: Busidó levelek. Seneca Erkölcsi leveleinek és Daidódzsi Júzan A busidó alapjainak összehasonlítása.
10.50 Vörös Erika: A szent hegyek kozmikus térként való megközelítése a japán hitvilágban
11.10 Dóber Ágnes: Felhők és vérpoklok: a buddhizmus és a nők kapcsolata Ja-pánban
11.30 Sebestyén Dóra: A japán békeszerződés
12.00 Ebédszünet
13.10 DÉLUTÁNI SZEKCIÓ – SZEKCIÓVEZETŐ: MÁTÉ ZOLTÁN
13.10 Muszka Katalin: Koryo Saram: A Közép-Ázsiába deportált koreaiak története
13.30 Sándor Angelika: A koreai nyelv és az udvariasság-elmélet: az eddig felfedezett hiányosságok
13.50 Sági Attila: A nyelvi sztenderdizációs folyamatokat elősegítő és gátló tényezők Japánban a XX. században
14.10 Füredi Csilla: Személyes névmások, személyre utaló szavak a japán genolektusokban
14.30 Szünet
14.40 Sinka Zsófia: Távoli szépségek. Kiszengek és gésák
15.00 Nyeste Zsolt: A kauzalitás mint narrációs technika a Gendzsi monogatariban
15.20 Jámbor Aliz Laura: Tenyérnyi novellák
15.40 Szájli Krisztina: Edogava Ranpo és a japán detektívregény
16.00 Szünet
16.20 Doma Petra: Shakespeare Japánban?
16.40 Irimi Zsuzsanna: Egy Szentivánéji álom Japánban
17.00 Dénes Mirjam: Japán megjelenése magyar színpadokon a 20. század elején
17.20 Máthé Veronika: A legnagyobb magyarországi buddhista közösségek a racionális tudományosság, a romantikus 'expresszivizmus', a (mono)teista és a pszichológiai diskurzus tükrében
17.40 Takó Ferenc: Japán útjai – Szupervonatokkal Nikkótól Iszéig


Az Eötvös Collegium Orientalisztika Műhelye ezúton is köszönetet mond mindazoknak az oktatóknak és tanszéki adminisztrátoroknak, akik tanácsaikkal
segítették a konferencia megrendezését, hírét terjesztve pedig lehetővé tették, hogy idén még több egyetem még több hallgatója vegyen részt
rendezvényünkön.


Az ELTE BTK HÖK TÁMOGATÁSÁVAL


Lázár Marianna
KRE BTK, Japanológia (MA), II.

Az ókori ázsiai bronztükrökön megjelenő népi hitvilág

Az először Kínában készített, majd később Koreában és Japánban is elterjedt bronz-tükrök hátsó oldalán többek közt szimbolikus jelentésű istenségeket, az adott kultúra hitvilágának szellemlényeit, háztípusokat, szöveget, konkrét mintákat láthatunk, mindezt gondosan kivésve a felületen. Előlapját a végletekig polírozták, hogy tulajdonosaik egyfajta mágikus, homályos tükörképet láthassanak meg benne, melyet haláluk után is őrizni fog a kultikus tárgy. Előadásomban a bronztükrökbe vésett motívumokat és írásokat elemzem.
***
Deák Borbála
ELTE BTK, Német, III. (Buddhizmus minorszak)

A nevári buddhizmus

Nepálban a buddhizmust elsősorban két hatás befolyásolta, amely sajátos jelleget kölcsönözött neki: a hinduizmus és a tibeti buddhizmus. Az előbbi állandóan jelen volt a térségben, hatása a hitrendszerben és a vallásgyakorlatban lépten-nyomon fellelhető. A Nepál és Tibet között zajló intenzív kulturális kölcsönhatások következtében pedig a tibeti buddhizmus is nagyban hatott a térségre. Előadásomban a nevári buddhizmusnak ezt a nagyon érdekes, szinkretikus jellegét mutatom be.
***
Béres Judit
ELTE BTK, Tibeti szak

A tibeti Geszár-eposz

A tibeti népköltészet része a ma is élő hagyományokkal bíró Geszár-eposz. A világ leghosszabb eposzaként ismert mű gazdag tárháza a tibeti irodalomnak, szokások-nak, népművészetnek és történelemnek. A hős Geszár király eposza kelet-tibeti bölcsőjében a mai napig isteni sugallattól vezérelt énekmondók által terjed.
***
Kuzder Rita

ELTE BTK Magyar és összehasonlító folklorisztika, doktorjelölt

Tibeti proverbiumok fajtái

A tibeti folklór irodalom nagyon gazdag proverbiumokban, sajnos különösebb kutatásokat nem végeztek e rövid kisepikai műfajon, eltekintve egy-két tanulmánytól. a legkorábbi "gyűjtemény" a 8. századra datálható. Hatalmas anyagot sikerült eddig összegyűjtenem, a különböző kiadványokban hozzávetőleg 50-58 ezer adat található. Ezeket tanulmányozva szeretném bemutatni a tibeti proverbiumok fajtáit.

Kápolnás Olivér
ELTE BTK, Mongolisztika doktori program, I.

Dzsingisz kán visszatérése

Pontosan 850 évvel ezelőtt született a mongol történelem állócsillaga, Dzsingisz kán. A későbbi sanyarú századok mongoljai vágyakozva tekintettek vissza az ő korára. Az egyik XIX. századi történeti műben ez a vágy szavakba formálódva fennmaradt: Dzsingisz csak elaludt, nem halt meg, fel fog ébredni, el fog jönni az új aranykor. Az előadás ismerteti ezt a legendát és elhelyezi a mongol kulturális hagyományban.
***
Csontos Sára
ELTE BTK, Magyar–Mongol

A magyar ősköltészet keleti kapcsolatai

A magyar ősköltészet mindig is lázban tartotta a tudós közvéleményt, s mivel ebből a korból írásos emlék nem maradt fenn, minden apró részlet nagy jelentőséggel bír.
Előadásomban a krónikáinkban megőrződött két eredetmítosz, a Csodaszarvas monda és az Emese álma monda főbb motívumait és azok ázsiai párhuzamait mutatom be, bizonyítva, műveltségünk eme ősi nyomai onnan származnak, s a kereszténység felvétele után még évszázadokig ismerték őket.
***
Kontsek András
PPKE-BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola, II.

A jógafilozófia szövegeinek magyar nyelvű interpretációi

A jógafilozófia majdnem 200 éve van jelen az európai köztudatban, ám általánosan ismertté csak a XX. század második felétől vált. Az eredeti indiai jógaszövegekről a legtöbb fordítás angol, illetve német nyelven született. A magyarországi értelmiség a II. világháborúig első kézből értesülhetett elsősorban német jógás szakirodalmakról, miközben néhány saját jóga-iskolánk is kifejlődött. Ez a tendencia még a kommunizmus alatti elszigeteltségben is produktív maradt, így ma már egy közel százéves magyar jóga-hagyományról beszélhetünk.
***
Csendom Andrea
Hitotsubashi Egyetem, TTK, kutatói ösztöndíjas/ELTE BTK, Koreai-japán (BA),II.

A japánban élő koreai kisebbség identitásválsága

A Koreai-félszigetről a japán gyarmati időszakban (1910-1945) nagyszámú koreai települt át a szigetországba, akik közül mintegy 500 ezer fő a háború után is Japánban maradt. Azonban elvesztették azon állampolgári jogaikat, amelyek a Japán Birodalom időszakában megillették őket. Részben emiatt, részben generációs okokból kifolyólag, ma sokuk önmeghatározási problémákkal küzd, s bár már nem koreai, japánként sem tekinthet önmagára. Előadásomban a Japánban élő koreai kisebbség (zainicsi csószen/kankokudzsin) történetéről, illetve aktuális helyzetéről, a velük szemben támasztott előítéletekről, s ennek hatásáról szeretnék egy rövid áttekintést nyújtani.

Hevesi Krisztina
ELTE BTK, Ókori nyelvek és kultúrák – Egyiptológia szakirány, II.

Mereruka vezír masztabájának mozgásábrázolásai – Az A 13-as kamra reliefjei

Előadásom témája a mozgás megjelenítése a Jacques de Morgan által 1893-ban felfedezett Mereruka vezír masztabájában. A 6. dinasztia (Kr. e. 2345-2181) alatt épült síron belüli A 13-as kamra falának ábrázolásain keresztül fogom ismertetni az egyiptomi reliefművészet nyújtotta lehetőségeket a dinamika kifejezésre juttatásában.
***
Takács Dániel
ELTE BTK, Ókori nyelvek és kultúrák - Egyiptológia szakirány, III.

III. Mereszanh sírja és annak környezete

Az óbirodalmi piramistemetők szerkezete, építéstörténete és individuális sírjai intenzív kutatás tárgyát képezik a mai napig. A temetőkörzetek elhelyezkedése és belső felépítése jól meg-figyelhető struktúrával rendelkezik, mindazonáltal a fokozott mértékű ásatások és kiértékelési munkák ellenére nem kevés kérdés maradt válasz nélkül velük kapcsolatban vagy lett megválaszolva nem teljesen kielégítően. Ez utóbbi esetek közé tartozik az a masztaba alépítményével együtt, amelyet III. Mereszanhnak tulajdonítanak. Több szempontból is kérdésesnek bizonyult építésének ideje. Dekorációs programja néhol igen egyedi, fel és alépítményének kialakítása és egymáshoz képesti elrendezése szintén figyelemreméltó. Jelen előadásban ezen sírnak szeretném az általános és különleges pontjait bemutatni, kísérletet téve arra, hogy a szélesebb körű történelmi és földrajzi, valamint kulturális és művészettörténeti beágyazottságát ( és ennek kérdéseit,szempontjait) is megfelelően a hallgatók elé tárhassam.
***
Kövi Franciska
ELTE BTK, Ókori nyelvek és kultúrák – Egyiptológia (BA)

Kopt kolostori művészet: A Vörös és Fehér kolostor

Egyiptom két leghíresebb kolostora a mai Sohag városában található, s nevüket az őket alkotó kőtömbök színeiről kapták: ez a Vörös és a Fehér kolostor. Előadásomban ezt a két épületet kívánom bemutatni kívülről és belülről. A két kolostor felépítésében részben ugyan követi az ókori egyiptomi építészeti hagyományokat, a belső részeket díszítő falképek viszont már egy másik művészeti stílus sajátosságait mutatják be. Ez az ókori Egyiptom történtének utolsó időszaka, a kopt korszak.
***
Gyöngyösi Csilla
ELTE BTK, Filozófia Intézet, Antik és középkori doktori program

Képi ábrázolás az iszlámban, és tilalmának teológiai háttere

Az iszlám egyrészt teológiai megfontolásokból, másrészt a szöveghez való ragaszkodásból tiltja a képi ábrázolást a szent terekben és a szent tárgyakon. Láthatjuk, hogy ennek ellenére mégis létezik bizonyos körülmények között figuratív művészet. Az iszlám művészet azonban mégis a szövegben talál leginkább magára, akkor, amikor a szöveget inspirációként, képként, művészetként értelmezheti.
***
Ayman Vivien
ELTE BTK, Arab szak, III.

Mohamed feleségei és szerepük a próféta életében

Előadásomban az iszlám vallásalapító feleségeit szeretném bemutatni. A próféta feleségeinek nagy szerepük volt az iszlám terjesztésében, ők voltak azok, akik kitartottak Mohamed küldetése mellet. Bár Khadizsa és Aisha nevét gyakran hallani, a prófétának rajtuk kívül nyolc felesége volt, és mind a nyolcnak kisebb-nagyobb szerepe volt az iszlám alapítójának életében.
Minden sikeres férfi mögött áll egy nő. De milyen az, ha több nő is szerepel a történetben?
***
Szálkai Kinga
CEU, Nemzetközi kapcsolatok és Európa-tanulmányok (MA)

A politikai iszlám térnyerése Közép-Ázsiában

A Szovjetunió felbomlásával függetlenné vált, muszlim többségű közép-ázsiai köztársaságokban a szekuláris vezetés számára húsz évvel a függetlenség után is a legfontosabb kérdések közé tartozik a nemzet- és államépítés folyamata. A köztársaságok politikai, gazdasági és társadalmi helyzete a nemzetközi szervezetek mutatói szerint azonban jelentős kívánnivalókat hagy maga után. Előadásomban azt vizsgálom, van-e összefüggés a nemzetállamok gyengesége és a politikai iszlám egyre számottevőbb térnyerése között
***
Lászlók Judit
ELTE TTDI, PhD-hallgató

Pokoli történetek – bibliai útikalauz a síron túl

Az embert öntudatra ébredése pillanatától foglalkoztatja, az öregség első jeleivel szembesülve már egyre kevésbé hagyja nyugodni a kérdés: vajon mi vár az ember-re a halál után? Távol- s Közel-Keleten más-más „jövőkép” tárul a kíváncsi halandó szeme elé, mi előadásunk szűk időkeretét ezúttal a témába vágó bibliai narratívák rövid tanulmányozásával fogjuk kitölteni. A releváns szövegeken keresztül elsősor-ban a halál koncepcióját, az ént érintő változásokat, valamint a jók és gonoszok lak-helyének jellemzését, átjárhatóságának kérdését vizsgáljuk irodalmi szempontból.
***
Bagyinka Krisztina
ELTE TTK, Nemzetközi Tanulmányok (MA)

Törökország új önmeghatározása

Törökország az AK Párt 2002-es hatalomra kerülése óta rengeteget változott. A párt sikeresen emelte be a belpolitikába a mérsékelt iszlámot, külpolitika terén pedig sokak szerint Ankara fokozatosan elfordul a Nyugattól neo-ottomán politikát játszva. Komoly geopolitikai szerepe mellett gazdasági hatalma is egyre nő, hiszen mára Kína után a második leggyorsabban fejlődő gazdaság. A legfontosabb kérdés nem más, minthogy a törökök mennyit áldoznak a „nagy befolyás oltárán”? Lehetséges-e, hogy az iszlám törvénykezésnek készítik elő a terepet? A jelenlegi nyugati szövetségek relatív súlyának csökkenése és a keletiek felértékelődése egy tartós visszarendeződés-e, avagy átmeneti állapot? Az előadásomban ezen kérdésekre keresem a választ.
***
Pechnyó Péter
ELTE BTK, Történelem–Pedagógia

Albania Post-Byzantina

Előadásomban az Albániában fellelhető bizánci kulturális emlékek bemutatására törekszem, amely túlmutat Bizánc kronológiai keretein, és a birodalom bukását követő időszakban keletkezett műalkotásokat is igyekszem felsorolni.
A városokban jól megfigyelhető a bizánci hatalom hanyatlása utáni velencei majd az azt követő oszmán befolyás. Képzeletbeli utazásunkat Rozafa váránál kezdjük a Skodra tó partján, majd Lezhe a bizánci alsóvárossal rendelkező bevehetetlen velencei fellegvárnál folytatjuk. Apollonia épen maradt bizánci temploma, Sarande tengerparti erődje, és Butrint félszigeten fekvő városa jól mutatja a kultúrák egymásra rétegződését.
Megcsodálhatjuk Elbasan és Korce poszt-bizánci ikonfestőinek műremekeit. Végül elkalauzolom a résztvevőket Berat városába, ahol Onufri freskóit tanulmányozhatjuk.
***
Bartók András
KRE BTK, Japanológia (MA), I.

Fortélyok és táblajáték – Kelet-Ázsia stratégia kultúrája

Az előadás célja, hogy bemutassa általánosságában a hagyományosan kínai kultúr-körhöz tartozó civilizációkat jellemző sajátos stratégia kultúrát, illetve kiemelni a fontos különbségeket a Nyugati jellegzetességekhez képest.
Ehhez először igyekszem közérthetően bemutatni, mit is takar a stratégia kultúra, mivel foglalkozik és milyen eredmények várhatóak ezen a téren a kutatói munkától.
Ezek után szeretném röviden felvázolni azokat az elképzeléseket, melyekkel a stratéga kultúra szakértői jellemzik a kelet-ázsiai civilizációkat.
Szeretném a sakk és a wei-qi/igo játék összehasonlításával felhívni a figyelmet lényeges különbségekre a keleti és a nyugati stratégiai gondolkodásban.
Az előadás záró gondolataként szeretném kiemelni a keleti stratégia kultúra egyik markáns elemének, a fortélyok tudatos értelmezésének a fontosságát, illetve bemutatni egy művet, mely hazánkban még kevéssé ismert, a Sanshiliu ji-t (三十六計), vagyis a 36 Fortélyt, mely tulajdonképpen magának a keleti stratégia kultúra fortélyosság képének az összefoglaló műve.
***
Hártyándi Mátyás
ELTE BTK, Filozófia – Kínai, VI.

Az emberi test a korai kínai bölcseletben

Miután rámutattam a testtel kapcsolatos kínai és nyugati attitűd alapvető különbségeire, előadásomban azt a taoizmus térhódítása előtti korszakot elemzem, amelyben a hagyományos kínai nézetek az emberi testről illetve annak szerepéről már átalakulóban voltak. A különböző koncepciók szétválasztásával végül megpróbálom az alapján csoportosítani a Liezi hetedik fejezetének szövegeit, hogy melyek tekinthetők hűnek a rekonstruált yangista elvekhez, és melyek mutatják más iskolák jegyeit, válaszolva ezzel arra a kérdésre is, hogy milyen értelemben tekinthető Yang Zhu a taoizmus előfutárának.
***
Ilkó Krisztina
ELTE BTK, Művészettörténet – Ógörög (BA), III.

Eskandély Máté – Egy középkori magyar remete Kínában?

Boldog Eskandély Máté alakja Hevenesi Gábor Ungaricae Santitatis Indicia (1692) címen megjelent, alapvető fontosságú hagiográfiai gyűjteménye nyomán mint középkori remete vonult be a köztudatba, aki Kínában is járt hittérítő tevékenységet végezve. Korabeli forrás azonban nem maradt fenn róla, a rendkívül kevés számú, ám felettébb érdekes kora újkori forrásanyag pedig még abban sem ért egyet, hogy a XI. vagy a XIV. században élt a szerzetes, sőt létezett-e egyáltalán? Előadásomban rejtélyes alakját szeretném kicsit jobban körbejárni és körvonalazni azokat a lehetőségeket, amelyek kultusza kiindulópontjaként szolgálhattak, illetve a források alapján leszűrni, hogy mit tudhattak az akkori magyarországi történetírók "Sinais Országáról".
***
Hanák János
KRE BTK, Japanológia (MA), II.

"Christovão Ferreira esete"

Christovão Ferreira, jezsuita szerzetes 1609-ben érkezett Japánba, ahol majdnem negyed évszázadon keresztül volt a keresztény térítési munka elhivatott résztvevője, karrierje csúcsán Japán tartományi rendfőnök helyettese, illetve általános érseki helynöke. 1633-ban azonban, egy újonnan kidolgozott és igen hatékony japán kínzási módszer következtében visszavonta a hitét, felvette a Sawano Chūan (沢野忠庵) nevet, és a források szerint a buddhista hitre tért. A hírt a jezsuiták meglepetéssel és kétségbeeséssel fogadták: két csoport is behatolt illegálisan Japánba, kifejezetten azért, hogy Ferreirát visszatérítsék. Sikertelenül. Sawano Chūan élete hátralevő részét Japánban töltötte, nyugati műveltsége azonban nem veszett el: nevét és tudását természettudományos értekezések, illetve orvosi iskolák őrizték meg és vitték tovább.
***
Szabolcs Gergely
ELTE BTK, Orosz, III. – Japán, II.

Busidó levelek. Seneca Erkölcsi leveleinek és Daidódzsi Júzan A busidó alapjainak összehasonlítása

Előadásomban az alcímben szereplő két művet hasonlítanám össze, főleg a közös pontokat kiemelve, melyekből, véleményem szerint meglepően sok található, első-sorban a következő területek alapján: egyén viszonya a társadalomhoz, élet és halál szemlélete, önfigyelem, műveltség, és egyéb találkozási pontok, kezdve a két írás kulturális hátterének némi összehasonlításával.
***
Vörös Erika
KRE BTK, Japanológia (MA), II.

A szent hegyek kozmikus térként való megközelítése a japán hitvilágban

A japán hegykultusz történetét a legkorábbi időktől kezdve végigkíséri a gondolat, amely szerint a hegy az egész lét körforgását magába foglaló, mágikus tér; a szakrális világ földi megnyilvánulása. A kívülről érkező és őshonos hitvilág összefonódásának hatására a hegy mandalaként való értelmezése lehetővé tette, hogy a hegyek a belső fejlődés, mint életút színterévé váljanak, amely által a zarándoklat gyakorlata is egészen egyedülálló színezetet nyert.
***
Dóber Ágnes
ELTE BTK, Keleti nyelvek és kultúrák – Japán szakirány, III.

Felhők és vérpoklok: a buddhizmus és a nők kapcsolata Japánban

Az előadásban szeretném szemügyre venni a mai szemmel diszkriminatívnak ne-vezhető mind előírásokat, mint például az Öt Torlasz tana vagy a Kecubonkjó, mind gyakorlatokat amelyek (főként a Meidzsi restauráció előtti) Japánban voltak elterjed-ve. Az elfogadás illetve az elutasítás szempontja szerint is vizsgálnám a témakört, megpróbálva előtérbe helyezi magukat a nőket akik ezeket megélték, az ő válaszai-kat, kiút keresésüket.
***
Sebestyén Dóra
ELTE BTK, Keleti nyelvek és kultúrák – Japán szakirány (BA), III.

A japán békeszerződés

Jelen előadásom témája az 1951-ben megkötött japán békeszerződés. Az előadás első részében a békeszerződéshez vezető történéseket ismertetem röviden, azután pedig bemutatom a békeszerződés főbb pontjait, többek közt a gazdasági, politikai és területrendezési döntéseket, kitekintéssel a jelen korra. Végül az amerikai-japán kapcsolatok kialakulásáról és az azokat biztosító külön egyezményről lesz szó. Az előadás célja a békeszerződés ismertetése az akkori körülmények fényében és a távolra mutató hatásainak vázlatos bemutatása.

Muszka Katalin
ELTE BTK, Keleti nyelvek és kultúrák – Kínai szakirány, IV. – Koreai szakirány, III.

Koryo Saram: A Közép-Ázsiába deportált koreaiak története

A koreaiak lelkes turisták, rengeteget utaznak külföldre üzleti ügyben, bárhol a vilá-gon lépten-nyomon koreaiakba botolhatunk. Több ország is jelentős koreai népességgel rendelkezik, köztük Magyarországon is viszonylag nagyobb koreai közösség él. Kevesen gondolnánk, hogy jelentős koreai kisebbség él olyan „eldugott” helyeken, mint Közép-Ázsia. Az magától értetődő, hogy sok koreai egy szebb és jobb élet reményében vándorolt ki a messzi Nyugatra, de vajon mi vezette ezt az amúgy világjáró népet olyan országokba, ahol az ilyen remények irreálisak? Sajnos, nem a saját akaratuk. Előadásomban a Közép-Ázsiába deportált koreaiak történetét ismerhetjük meg.
***
Sándor Angelika
ELTE BTK, Elméleti nyelvészet (MA), I.

A koreai nyelv és az udvariasság-elmélet: az eddig felfedezett hiányosságok

A Brown és Levinson-féle Politeness máig a legbefolyásosabb és legátfogóbb udvariasságelméleti munka. Minthogy univerzális, azaz minden nyelvre igaz állításokat tesz, rengeteg ellenérv és cáfolat érte, természetesen koreai és japán nyelvészek részéről is. Előadásomban a koreai nyelv udvariassági jelenségeit mutatom be a hagyományos udvariasságelméleti keretben, majd rátérek annak hiányosságaira és ellentmondásosságára.
***
Sági Attila
ELTE BTK, Nyelvtudományi Doktori Iskola, Japán Filológia Doktori Program

A nyelvi sztenderdizációs folyamatokat elősegítő és gátló tényezők Japánban a XX. században

Az előadás célja röviden bemutatni a japán nyelvjáráshasználatban bekövetkezett változásokat, különös tekintettel a XX. századra, és ezek alapján ismertetni a japán nyelvjáráshasználat mai sajátosságait. Az előadás során vázlatosan kitérek a sztenderdizációs folyamatra és egyéb nyelvi reformtörekvésekre Japánban a Meiji-restauráció idején és az azt követő évtizedekben. Majd bemutatom a sztenderdizációs folyamatokat elősegítő és gátló tényezőket.
***
Füredi Csilla
KRE BTK, Japanológia (MA), I.

Személyes névmások, személyre utaló szavak a japán genolektusokban

Japán nyelven minden megnyilatkozásban tükröződnek a beszélő és hallgató közötti vertikális viszonyok. A beszédpartnerre utaló nyelvi elemek választása Brown és Gilman elméletét követve két dimenzió, a „hatalom” és a „szolidaritás” függvénye. Kutatásomban azt vizsgálom, hogyan befolyásolja a nem ezt a két dimenziót, és ezáltal a személyes névmások, személyre utaló szavak használatát; miért és milyen eltérések jelentkeznek e téren férfi és női genolektus között.
***
Sinka Zsófia
ELTE BTK, Keleti nyelvek és kultúrák – Koreai szakirány, II.

Távoli szépségek. Kiszengek és gésák

Cseresznye ajkak, hófehér bőr, kontyba tűzött fényes fekete haj, tánc, ének, zene és egy zárt világ, ahol csak a művészetek és a szépség létezik. Ez a gésák és a kiszengek világa. Nyugaton kurtizánoknak tartják őket, míg a Távol-Keleten ok a szépség és a művészet földi helytartói, önmagukban műalkotások, és sokan közülük nem csak gyönyörűek voltak, de műveltek is, és soraikból nem egy rendkívüli asszony került ki. Ez az ő történetük.
***
Nyeste Zsolt
ELTE BTK, Japán filológiai doktori iskola, II.

A kauzalitás mint narrációs technika a Gendzsi monogatariban

Összefoglaló: Előadásom célja a Gendzsi monogatari narrációs technikáinak, és ezen belül is a kauzalitásnak, mint szövegszervező erőnek a vizsgálata. Kiemelten foglalkozom a mű első négy könyvében (Gendzsi haláláig bezárólag) előforduló leg-fontosabb ok-okozati láncolatokkal, amelyek egyébként a karma működésének meg-felelően jönnek létre, és arra is kitérek, hogy az adott ok-okozati összefüggés mekko-ra hatással van a történet menetére.
***
Jámbor Aliz Laura
ELTE BTK, Keleti nyelvek és kultúrák – Japán szakirány, III.

Tenyérnyi novellák

A Nobel-díjas japán író, Kavabata Jaszunari számos regénye magyar nyelven is megjelent. Rövidebb történeteinek – vagy ahogyan ő nevezte „tenyérnyi novelláinak” – azonban eddig nem sok figyelmet szenteltek. Pedig érdekességük éppen rövidségükben rejlik: a regényeiben is tömörségre törekvő szerző még erőteljesebb sűrítéssel, még több hallgatással szabja „tenyérnyire” életkép és álomkép szerű történeteit. Hogyan segíthet a stilisztika ezeknek az épphogy csak elkezdődő s már véget is érő novelláknak a megértésében?
***
Szájli Krisztina
KRE BTK, Japanológia (MA)

Edogava Ranpo és a japán detektívregény

Mikor a detektívregény műfaj kialakulásáról beszélünk, legelőször minden bizonnyal, Edgar Allan Poe, és Sir Arthur Conan Doyle neve jut eszünkbe. Japánba is az ő műveik kerültek először az irodalmi olvasóközönség elé, mint egy addig ismeretlen mű-fajnak az első képviselői. Ez az újdonságnak számító regényforma, mely tantei sószecu néven vált ismertté a szigetországban, gyors hódítását nagyban Edogava Ranponak köszönheti. Előadásomban róla szeretnék beszélni, hogy milyen szerepet is töltött be ő a detektívregény történetében.

Doma Petra
KRE BTK, Színháztudomány (MA), I.

Japán Shakespeare?

Előadásomban az interkulturális Shakespeare-t szeretném bemutatni japán oldalról megközelítve. Röviden beszélnék a japán Shakespeare-színjátszás állomásainak kialakulásáról a Meiji-restaurációtól kezdve. Továbbá Ninagawa Yukio, híres japán rendező három előadásán (Macbeth, Szentivánéji álom, A vihar) keresztül szeretném megválaszolni azt a kérdést, hogy létezik-e japán Shakespeare.
***
Irimi Zsuzsanna
KRE BTK, Japanológia (MA), II.

Egy Szentivánéji álom Japánban

Noda Hideki, japán rendező és drámaíró, 1994-ben kiadta Shakespeare több művé-nek általa írt adaptációját. Közöttük szerepel a Szentivánéji álom c. darab is. Noda változatában több olyan elemet fedezhetünk fel, melyekkel a japán közönséghez próbálta közelebb vinni a művet. Az előadás ezeket a „japános” elemeket mutatja be és vizsgálja meg.
***
Dénes Mirjam
ELTE BTK, Művészettörténet (MA)

Japán megjelenése magyar színpadokon a 20. század elején

Az ELTE-BTK Művészettörténet szakos hallgatójaként kutatási területem a Japán iránti érdeklődés magyar kulturális aspektusai (gyűjtés, kiállítások, Japonizmus) a 19. század végén és a 20. század első felében. Előadásomban olyan színdarabok díszlet- és jelmezterveit, valamint archív fotóanyagát kívánom tárgyalni, melyek akár magyar, akár külföldi szerzők tollából Japánt jelenítik meg a színpadon. A hangsúlyt e reprezentáció módjára, valamint annak közvetett és közvetlen képi, írott, valamint közéleti forrásaira, valamint a darabok fogadtatására kívánom fektetni.
[Az érinteni kívánt darabok: Gilbert & Sullivan: A Mikádó (operett), Sidney Jones: Gésák, avagy egy japáni teaház története operett), David Belasco: Madame Butterfly (dráma), Giacomo Puccini: Pillangókisasszony (opera), Lengyel Menyhért: Tájdun (dráma), Szántó Tivadar: Taifun (opera), Kállay Miklós: A róninok kincse (dráma).]
***
Máthé Veronika
TKBF, Buddhista tanító (MA) / KRE BTK, tanársegéd

A legnagyobb magyarországi buddhista közösségek a racionális tudományosság, a romantikus 'expresszivizmus', a (mono)teista és a pszichológiai diskurzus tükrében

A hosszú cím egy olyan lehetséges elemzési keretet takar, amelyet David L. McMahan vetett fel 'The Making of Buddhist Modernism' (OUP, 2008) c. könyvében Charles Taylor nyomán. Előadásomban nagy vonalakban bemutatom a modernizmus ezen diskurzusait, azt, hogy ezek miért és hogyan határozták és határozzák meg az elmúlt 150 év globális buddhizmusát, majd megpróbálom besorolni ezekbe a – természetesen átfedéseket tartalmazó – kategóriákba a három legnagyobb magyarországi buddhista közösséget: a Buddhista Missziót, a Gyémánt Út szanghát és a diskurzuselemzés alapját a közösségek honlapjain megjelenő tartalmak adják.
***
Takó Ferenc
ELTE BTK, Filozófia (MA), II.

Japán útjai – Szupervonatokkal Nikkótól Iszéig

2011 őszén alkalmam csaknem két hetet Japánban tölteni, s végigjárni az ország számos vallás- és eszmetörténeti szempontból kiemelkedő jelentőségű városát, helyét. Előadásomban az út során felkeresett szent helyekről, várakról, városokról be-szélek majd röviden, megpróbálván összefoglalni e két hét tapasztalatát.
***
Vissza a kategória listához   Hírek